A büntetőeljárási törvény márciustól hatályos változásai
Lényegi változásokat hozott a büntetőeljárási törvény módosítása idén március elsejétől..
dr. Katona Csaba cikkei
AI és a jogalkalmazás: új korszak az igazságszolgáltatásban?
A „technológia itt van, és a jövőben örökre velünk marad” – jelentette ki D.Y. Chandrachud indai bíró, amikor 2023 februárjában ismertetett egy beadványt, amely az online tárgyalások alapjoggá nyilvánítását kérte.
Felválthatja-e a bírákat a mesterséges intelligencia?
A fenti kérdésre a válasz nem, legalábbis egyelőre nem. Ez részben azért van így, mert a bírói döntéshozatalt nagyon sok tényező befolyásolja. Az Ausztrál Jogreform Bizottság megjegyezte, hogy ezek közé a tényezők közé tartozik az indukció és az intuíció, valamint a döntések társadalmi hatásának értékelésére való képesség. Ha azonban a technológiák támogatni tudják a döntéshozatalt (például azáltal, hogy lehetővé teszik a résztvevők számára a lehetséges kimenetel pontosabb meghatározását vagy leegyszerűsítik az eljárásokat), akkor egyre nagyobb szerepet játszhatnak a jogviták bizonyos formáiban. A következőkben a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek igazságszolgálatatásban történő felhasználhatóságát kívánom kifejteni.
A „vádkikényszerítési eljárás”, avagy a közpénzek fokozott védelme a jogállamisági eljárással összefüggésben
A hatályos büntetőeljárási törvény kapcsán 2022. november 24-től jelentős változások léptek életbe. Az Európai Bizottság a jogállamisági eljárás keretében olyan ajánlásokat fogalmazott meg Magyarországgal szemben, aminek lényege szerint a közpénzek, illetve az uniós pénzek felhasználását sértő bűncselekményekkel szemben az eddiginél jóval hatékonyabb fellépésre van szükség.
Adócsalás – költségvetési csalás – fiktív számla ügyvédi szemmel
Manapság elmondható, hogy a költségvetési csalás – hétköznapi nevén adócsalás – a „fehér galléros bűnözés” egyik legnépszerűbb cselekménye. A sajtóban hetente jelennek meg cikkek költségvetési csalásra szakosodott bűnszervezetek felderítéséről, ahol a költségvetést ért kár sok esetben több milliárd forintot is eléri. Az efféle bűncselekmény gyakoriságának oka elsősorban az óriási profit, amit viszonylag rövid idő alatt lehet realizálni, valamint a szövevényesen felépített strómanok neve alatt működtetett cégekből álló bonyolult cégháló ami vélt, vagy valós biztonságot nyújt a tényleges elkövetőknek.